Lukanénye története

1135-ben említik először "Nene" alakban, amikor birtokosa a Hont-Pázmány nembeli Lampert comes a falut a bozóki premontrei kolostornak adja. Neve valószínűleg személynévi eredetű, Luka előtagját pedig a 14. században birtokos Luka családról kapta. 1243-ban "Nenye", 1346-ban "Dacownene", 1409-ben "Apathy seu Alsonenye", 1410-ben "Nenye, alia Nenye" alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1243-ban IV. Béla a falut a Dobák családnak adja. A Luka család 1337-ben lett a falu birtokosa és évszázadokig volt a falu földesura. A 18. században Luka Lajos kastélyt is építtetett a faluban, amely ma is áll, iskola van benne. Szintén ekkor épült a Blaskovits-kastély, ma szálló van benne. A harmadik kastély a Fekete családé ma romos állapotban van. 1715-ban Lukanényén kúria és 22 ház állt. 1828-ban 66 házában 404 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 

A mai falu Lukanénye és Házasnénye egyesítéséből keletkezett. Házasnénye 1409-ben tűnik fel a történeti forrásokban. Többek között a Luka, a Palásthy és a Fekete családok birtoka volt. 1828-ban 29 házában 175 lakos élt. 1907-ben egyesítették Lukanényével.

Vályi András szerint "Házas Nénnye, és Luka Nénnye, Két magyar falu Hont Várm. Házas Nénnyének földes Ura Trsztyánszky Úr, a’ kiknek szép egy emeletű házok ’s kertyek vagyon itten, ez amannak filiája, lakosaik katolikusok, fekszenek B. Gyarmattól 1 1/2 óránnyira, földgyeik jók, legelőjök elég, fájok van mind a’ két féle, szőlö hegyeik is meg lehetősek, malmaik is vagynak, gabonájokat B. Gyarmaton, boraikat pedig a’ Bánya Városokban szokták el adni." 

Fényes Elek szerint "Nénye (Luka), Ninicz, magyar falu, Honth vgyében, Nénye-Házas mellett: 365 kath., 10 evang., 8 zsidó lak. F. u. a Luka nemzetség. Ut. p. Ipoly-Ságh. ". "Nénye (Házas), magyar falu, Honth vmegyében, ut. p. B.-Gyarmathoz északra 1 1/2 mfd., 101 kath., 31 evang., 2 ref., 6 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Bortermesztés. F. u. Tersztyánszky Lajos. " 

1910-ben 827, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.